Yael Arad

1967
Május 1-jén született Tel Avivban Aryet és Nurid Arad gyermekeként. Mindkét szülője újságíró, édesapja rádiósként is dolgozott.

1975
A nyolcéves Yael elkezdett cselgáncsleckéket venni a Maccabi Judo Clubban Tel Avivban, Moni Isaac tanítványaként.

1984
Tizenhét éves korában megnyerte első felnőtt bajnoki címét a 61 kilogrammos (közép) súlycsoportban.

1984
Részt vett a Bécsben megrendezett Cselgáncs világbajnokságon, ahol hetedik helyezést ért el.

1987
Vállműtéten esett át, ami miatt kilenc hónapot ki kellett hagynia a cselgáncsban.

1989
Huszonkét éves korában a Helsinkiben megrendezett Cselgáncs Európa bajnokságon bronzérmet nyert.

1991
Huszonnégy éves korában a prágai Cselgáncs Európa-bajnokságon ugyancsak bronzérmes lett.

1992
A Francia Nyílt Cselgáncs Bajnokságon aranyérmet nyert.

1992
Huszonöt éves korában a barcelonai olimpián ezüstérmes lett fél középsúlyban, éppen csak alulmaradva a francia Catherine Fleury-vel folytatott küzdelemben.

1993
Huszonhat évesen aranyérmet nyert az Athénban megrendezett Cselgáncs Európa-bajnokságon.

1993
Mindössze néhány hónappal Európa-bajnoki aranyérme után a kanadai Hamiltonban megrendezett Cselgáncs világbajnokságon ezüstérmes lett.

1993
Az Izraelben megrendezett Maccabbiah játékokon Aradot érte az a megtiszteltetés, hogy a megnyitón a fáklyát vihesse.

1995
Huszonnyolc éves korában a japán Chibában megrendezett Cselgáncs világbajnokságon az ötödik helyen végzett.

1995
Összeházasodott férjével, Lior Kahanéval, egy ismert izraeli kosárlabdaedző fiával. Később két gyermekük született.

1996
A Nyári olimpiai játékokon Atlantában mononukleózis-fertőzés következtében nem tudta korábbi teljesítményét nyújtani, és a koreai Jung Sunk-Sook ellen elveszített bronzmeccset követően végül az ötödik helyen zárt.

1996
Huszonkilenc éves korában visszavonult a hivatalos sportolástól.

2000
A Sydneyben megrendezett nyári olimpiai játékokon már visszavonult a hivatásos sporttól, és edzőként képviselte országát. Orit Bar-On dzsúdókát késztette fel az olimpiai szereplésre.

2001-2010
A P.M.I igazgatója volt, amely gyerekek számára gyárt különböző összegyűjthető termékeket, mint például a Supergol.

2011
Kinevezték a Mogobi nevű start-up cég elnökévé, amely egy gyermekeknek szánt weboldalt működtet, és amely Mogo Park néven létrehozott egy interaktív játszóteret az Oshiland komplexumban.

2012 óta
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság marketingbizottságának és a digitális és technológiai bizottságnak a tagja.

2013
Az Izraeli Olimpiai Bizottság elnökségi tagjának és a Sportbizottság elnöknének választották.

2016-tól
A 4 Success cég tulajdonosa, amely a Nickelodeon csatornák kereskedelmi tevékenységét irányítja Izraelben, és évente több tízmillió sékelre becsülik a forgalmát.

2018
Megjelent önéletrajzi könyve First (Első) címmel a Yedioth Könyvkiadó gondozásában.

2021
Novemberben kinevezték az Izraeli Olimpiai Bizottság elnökévé, így ő lett az első nő és az első olimpiai érmes, aki ezt a pozíciót betölthette.

2022
Februárban Arad elkísérte az izraeli küldöttséget a kínai Pekingben megrendezett téli olimpiára.

Cselgáncs

A cselgáncs vagy dzsúdó alapjait Dzsigoro Kano japán harcművész fejlesztette ki, aki a szamurájok letisztult harcművészeti stílusához szeretett volna visszatérni. A dzsúdóból kivette az előre rögzített elemeket (katákat) és a fegyvereket is elhagyta. A cselgáncs eleinte még a korábbi harcművészeti stílus, a máig ugyancsak népszerű dzsúdzsicu egyik változataként vált népszerűvé, így Kano-féle dzsúdzsicunak hívták, végül azonban saját nevet kapott, és dzsúdó, magyarul cselgáncs néven vált ismertté, először Japánban, majd később az egész világon. A cselgáncs 1964 óta olimpiai sportág, stílusosan szülőhazájában, a tokiói olimpián mutatkozhatott be először. A női cselgáncs olimpiai debütálására azonban még közel harminc évet várni kellett, az csak az 1992-es barcelonai olimpián került be a hivatalos programba.

A cselgáncs szabályai

A cselgáncsozók (dzsúdókák) egy négyzet alakú, szőnyegen, a tatamin, mezítláb küzdenek meg egymással. A tatami egy küzdőtérből és egy biztonsági zónából áll, melynek eltérő színűnek kell lennie a küzdőtértől. A küzdőtér minimum 8×10 méteres nagyságú, és külön ragasztószalaggal jelölik rajta a dzsúdókák helyét. A cselgáncsozók ruhája egy erős pamutanyagból készült, kétrészes öltözet. A kabátrésze a kimonó, a nadrágrésze a darga. A női versenyzők egy pólót is viselnek a kimonó alatt. A kétrészes öltözetet egy övvel (obival) fogják össze, amelynek szigorúan meghatározott szélessége, hosszúsága és megkötési módja van. Hivatalos versenyeken egy közdelem a női versenyzők között négy, a férfi versenyzők között öt percig tart, és összesített segédpontokkal, vagy teljes értékű ponttal (ipponnal) lehet megnyerni. A küzdelem során a cél az ellenfelet egy dobással földre vinni, leszorítani vagy a küzdelem feladására kényszeríteni. A cselgáncsban többféle technika és fogás van, amelyeknek meghatározott kivitelezési módja van.

Arad Münchenért is elégtételt akart venni

Izrael negyven éven át indította versenyzőit a nyári olimpiai játékokon úgy, hogy egyetlen egyszer sem tudtak érmet hazahozni. Ez nagy teher volt a nemzetnek, amely már eljutott arra a szintre, hogy maga sem hitte: valaha esélyes lehet egy olimpiai éremre. Ezt a nyomasztó tradíciót törte meg Yael Arad, amikor fantasztikus menetelés után éppen csak, hogy alulmaradva az aranyérmes franciával szemben, elhozta Izrael első érmét. Arad maga is nyilatkozott arról, hogy milyen erős pszichés blokkoló hatása volt annak, hogy sem a világ, sem saját országa nem hitt abban, hogy komoly eredményt érhet el izraeli sportoló. Ez ráadásul azzal is járt, hogy annyi anyagi és mentális felkészítést sem kaptak az izraeli sportolók, mint az olimpiákon sikeresebb nemzetek atlétái. Egy tragikus oka is volt annak, hogy Arad sokat tett fel erre az olimpiára. Az egész világot megrázta, amikor 1972-ben a müncheni olimpián palesztin terroristák öt izraeli sportolót és hat izraeli edzőt meggyilkoltak. A cselgáncsozónak nem titkolt célja volt, hogy megmutassa a világnak és a terroristáknak, nem lehet megállítani a népét, és egy ilyen tragédia után is erősek és nyertesek lehetnek. Ezüstérmét a húsz évvel korábban meggyilkolt sporttársai emlékének ajánlotta.

Díjak és elismerések

Aradot Izrael egyik legsikeresebb sportolójaként tartják számon. Profi sportolói pályafutása során huszonnégy érmet nyert nemzetközi versenyeken, köztük hét aranyat, nyolc ezüstöt és kilenc bronzot. Amellett, hogy ő volt az első izraeli sportoló, aki olimpiai érmet szerzett, az övé az első olimpiai ezüstérem a női cselgáncsban, és az ő nevéhez kötik a sportág nemzetközi hírnevét is. 2004-ben más kiemelkedő izraeli sportolóval együtt Aradot választották ki arra, hogy a Herzl-hegyen tartott világítótorony-gyújtási ünnepségen meggyújtson egy jelzőfényt. 2005-ben az izraeli Ynet weboldal megszavaztatta az olvasókkal a 200 legnagyobb izraelit, ahol Aradot a 103. helyen listázták. 2018-ban Arad megkapta a „The Athlete of 70” címet a Kulturális és Sportminisztériumtól, melyet Izrael állam fennállásának hetvenedik évfordulóján alkalmából adtak át. 2022-ben Arad tiszteletbeli doktori címet kapott.

Született tehetség

Amikor Arad nyolcéves korában elkezdett cselgáncsleckéket venni, a sportág nem örvendett nagy népszerűségnek Izraelben. A lány érdeklődésének fókuszába azért került a dzsúdó, mert három bátyja is kipróbálta a sportot. Abban az időben mindössze hét másik gyerek űzte ezt a sportot a Maccabi klubban, és mindegyikük fiú volt. Arad is több sportágat kipróbált, mielőtt végleg beleszeretett a cselgáncsba, ahol olyan tehetségesnek bizonyul, hogy mindössze fél évvel később korosztályában már egész Izraelben a második legjobbnak számított a súlycsoportjában, utána pedig sorra nyerte az ifi, majd később a felnőtt bajnokságokat.

Történelmet írt

1992-ben a Barcelonában megrendezett Nyári olimpiai játékokon Arad az elődöntőben legyőzte Németország addig veretlen világbajnokát. A döntőben a francia Cathérine Fleury ellen szenvedett vereséget egy pontozás nélküli, szoros küzdelemben, melyben a bírói ítélet hozta meg a végső döntés. Arad ezzel a szereplésével történelmet írt, mert megszerezte Izrael első olimpiai érmét. Ráadásul a barcelonai olimpián szerepelt először a hivatalos programban a női cselgáncs, így ez volt a sportág történetének első ezüstérme is.

Huszonhat évesen volt a csúcson

1993 volt Yael Arad sportolói karrierjének egyik legjobb éve. Fantasztikus olimpiai szereplését követően éppen a születésnapján, 1993. május 1-jén cselgáncs európa-bajnoki címet nyert, majd ugyanebben az évben szeptemberben a világbajnoki ezüstérmet is elnyerte. Hazájában pedig az a megtiszteltetés érte, hogy a Maccabiah játékok megnyitóján vihette a fáklyát.

A vírusfertőzés, amely véget vetett a karrierjének

1996-ban, az akkor csúcson lévő cselgáncsozó mononukleózis-fertőzést kapott, így messze formáján kívül volt kénytelen versenyezni az Atlantában megrendezett Nyári olimpiai játékokon. Még így is nagyon erősen menetelt, négy győzelem után veszítette el koreai ellenfelével szemben a küzdelmet a bronzéremért, és végül az ötödik helyen zárt.

A sikeres üzletasszony

Arad hivatásos sportolói karrierjét követően vállalatvezetőként helyezkedett el, de több motivációs előadást és tréninget is tart vállalatoknak, katonáknak, gyerekeknek és fiatal sportolóknak. Ezek fókuszában a sport felemelő erejéről, a sikerhez vezető útról, és a sikerek eléréséhez szükséges eszközökről, illetve a profi sport és az üzleti élet közötti hasonlóságokról beszél. Mindezek mellett cselgáncs sportkommentátorként is rendszeresen szerepel a televízióban.

1967.5.1 – 0