1935
December 1-jén Allan Stewart Konigsberg néven született New Yorkban, a nagyszülei révén osztrák és litván felmenőkkel rendelkezik.
1941
Héber iskolában tanult nyolc éven keresztül, majd a Midwood High állami iskolába járt. Beceneve hajszíne miatt a „Vörös” volt.
1950
Napi- és hetilapoknak küldte el vicceit, humoros írásait, melyek nagy sikert arattak, rendszeres szerző lett.
1951
16 évesen kezdett humoros szövegeket írni ismert előadóművészeknek.
1952
Felvette a Heywood Allen nevet, Woodynak kezdik becézni.
1953
Érettségi után a New York Egyetemen tanul kommunikációt és filmművészetet. Nem sokat járt be az órákra, első filmes vizsgáján megbukott. Egy szemeszter után kiiratkozott, majd autodidakta módon képezte magát. A City College of New Yorkban fejezte be végül tanulmányait.
1955
Szövegírói állást kapott az NBC Comedy Hour című tévéműsorban. .
1956
Az Ed Sullivan Show és a The Tonight Show gegcsapatában is dolgozott, emellett szövegeket írt komikusoknak, együttműködött Neil Simon vígjátékíróval is.
1959
Megpróbálkozott egy új műfajjal, a stand-up comedyvel, valamint ötletgyártóként foglalkoztatták a kandi kamera televíziós show műfajában.
1960
Először lépett fel saját stand up műsorával egy manhattani klubban. Hamarosan népszerű alakja lett a Greenwich Village-i kluboknak és egyetemi campusoknak.
1965
Megírta első forgatókönyvét Mi újság, cicamica? címmel, a filmben szerepet is kapott.
1966
Ne igyál csapvizet! címen bemutatják első komédiáját a Broadwayn. A The New Yorkerbe írt humoros cikkeket.
1969
Bemutatták a Broadwayn Játszd újra, Sam! c. darabját, ami máig a legnagyobb színpadi sikere, több, mint 450 előadást ért meg. A Life magazin címlapjára került, illetve megrendezte első filmjét, a Fogd a pénzt, és fuss!-t, ezt követően szinte minden évben új filmmel jelentkezik.
1977
Az Annie Hall 4 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb rendezőnek és forgatókönyvírónak járót,
1979
Megrendezte a Manhattant, egy New York előtt tisztelgő fekete-fehér romantikus komédiát. Ezt követő filmjei melankolikusabbak, líraibb hangvételűek.
1987
Hannah és nővérei c. filmje a legjobb eredeti forgatókönyvért Oscar-díjat kapott.
1992
Élettársa, Mia Farrow azzal vádolta meg, hogy molesztálta nevelt lányukat.
1997
Feleségül vette Soon-Yi Prevint, két gyermeket nevelnek.
2001
Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották.
2012
Az Éjfélkor Párizsban című filmje a legjobb eredeti forgatókönyvért Oscar-díjat kapott.
2014
Megkapta a Golden Globe életműdíját, és a Cecil B. DeMille-díjat.
2020
Apropó nélkül címmel megjelent önéletrajzi kötete.
A Játszd újra Sam!-et közel 40 éve játssza a Vígszínház?
Allan 1969-ben robbant be a Broadwayn Játszd újra, Sam! című darabjával, amiből 3 évvel később film is készült. A Vígszínház is felfigyelt rá, a darabot 1983-ban mutatták be Valló Péter rendezésében, Kern András főszereplésével. Az előadás azóta megszakítás nélkül műsoron van, ezzel Kern András tartja a leghosszabb ideig játszott szerep hazai rekordját. Kern más szálon is kötődik Woody Allenhez, ugyanis ő filmjeinek állandó magyar hangja, több, mint 20 alkalommal kölcsönözte hangját a színésznek.
A mai napig írógéppel írja forgatókönyveit?
Saját bevallása szerint nem ápol jó viszonyt a technikával. Mobiltelefonját két dologra használja: hogy telefonáljon vele, illetve, hogy bárhol meghallgathassa kedvenc jazzlemezeit. Korábban az összes útjára több tucat bakelitlemezt cipelt magával, az okostelefon ebből a szempontból jelentősen megkönnyítette életét.
Állítása szerint még soha nem küldött emailt, a számítógépet írásra sem használja, filmjeinek forgatókönyveit a mai napig írógéppel jegyzi le.
Nem megy el az Oscar gálákra?
Bár összesen 24-szer jelölték Oscar-díjra, összesen csak egyszer vett részt a díjátadó gálán. Döntését azzal indokolta, hogy szerinte az Amerikai Filmakadémia nem a megfelelő embereket díjazza, és olyan filmek kapnak díjat, amik még a jelölésre sem lennének érdemesek. Éppen ezért nem különösebben izgatta, amikor az Annie Hallt négy aranyszoborral jutalmazták.
2002-ben mégis részt vett a gálán, amikor is beszédében New York-i lokálpatriótaként arra kérte az amerikai filmipart, hogy a terrortámadás ellenére maradjanak hűségesek a városhoz, és ne költöztessék más városba a forgatásokat.
Egyik filmjét Magyarországon forgatta?
1975-ben rendezte Szerelem és halál című filmjét, ami a napóleoni háborúk korába repíti vissza a nézőt, főhőse pedig egy lánglelkű ifjú orosz, maga Woody Allen, természetesen. A filmben közel 500 katona szerepel, a statisztéria gázsija azonban elvitte volna a költségvetés nagy részét, a rendező ezért kitalálta, hogy a Magyarországon állomásozó orosz katonákkal fogja leforgatni a filmet, akik nagyon lelkesek voltak, és csak cigarettát kértek fizetségül.
Dokumentumfilm készült Mia Farrowval való kapcsolatáról?
Karrierjében törést jelent az 1992-es év, amikor is élettársa, filmjeinek egyik állandó főszereplője, Mia Farrow azzal vádolta meg, hogy molesztálta nevelt lányukat. A vád sosem bizonyosodott be. A rendező később feleségül vette Farrow egy másik nevelt lányát, Soon-Yi Prevint, akivel több, mint 20 éve élnek boldog házasságban.
Az esetről az HBO készített 4 részes dokumentumfilm-sorozatot Allen vs. Farrow címmel, amit idén februárban mutattak be.
Fogd a pénzt, és fuss!
Első forgatókönyve az 1965-ben bemutatott Mi újság, cicamica?, Woody Allen azonban nem volt megelégedve a végeredménnyel, ezért következő könyvét már ő maga rendezte meg. 1966-ban újraírta és újraszinkronizálta egy japán kémfilm párbeszédeit, ez lett a Mi újság, Tiger Lily? Első saját filmje, a Fogd a pénzt, és fuss! 1969-ben került bemutatásra, írója, rendezője és főszereplője is saját maga volt. Már első művében is jól felismerhetők a rá jellemző stílusjegyek, az intellektuális és fekete humor, az önirónia, a burleszk figurákat idéző főhős, aki folyamatosan abszurd kalandokba keveredik, a szerelem és a halál témája.
A Fogd a pénzt, és fuss! egy áldokumentumfilm, Woody Allen ügyesen játszik a műfaji határokkal, végig úgy mutatja be főszereplőjét, mintha valós személy lenne, és az események tényleg megtörténtek volna vele. A sokak által ismert “Csak semmi cicó, nálam van a stukker” mondat is ebben a filmben hangzik el.
Első filmje akkora siker lett, hogy a United Artist filmstúdió 3 filmre szóló szerződést ajánlott neki, ekkor készültek legviccesebbnek tartott filmjei, a Banánköztársaság, a Hétalvó, a Szerelem és halál és az Amit tudni akarsz a szexről – de sosem merted megkérdezni.
A zenész
Woody Allen életében mindig is fontos szerepet játszott a jazz, gyerekkora óta klarinéton játszik, saját bevallása szerint a Woody nevet kedvenc zenésze, Woody Herman klarinétművész után vette fel. A zene nem csak a hobbija, hanem a filmkészítés mellett a másik szenvedélye is, a 60-as évek óta lép fel nyilvánosan, több tv-showban is szerepelt zenészként is. Zenekarával, a New Orleans Jazz Banddel évtizedek óta minden hétfőn fellép a manhattani Carlyle Hotelben, ami a lakásától pár percnyi sétára van. A legenda szerint amikor az Annie Hall 4 Oscar-díjat kapott, azért nem jelent meg a díjátadón, mert épp fellépése volt.
1996-ban európai turnén vettek részt, amiről Wild Man Blues címmel dokumentumfilm is készült, 2007-ben pedig a budapesti Papp László Sportarénában adtak teltházas koncertet, de a Montreáli Nemzetközi Jazzfesztiválon is felléptek már.
Annie Hall
Valószínűleg ez Woody Allen legsikeresebb és legtöbbet idézett filmje, az Amerikai Filmakadémia 1977-ben Diane Keatonnak adta a legjobb női főszereplő díját, Allen pedig a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscar-díjat is hazavihette.
Korábbi filmjei elsősorban vígjátékok, amik a fekete humorra és a vicces dialógusokra építenek, az Annie Hall azonban érzékenyebb, személyesebb, melodramatikusabb alkotás, ami ennek ellenére nem nélkülözi a humort sem, a filmet az Amerikai Filmintézet a 4. legjobb vígjátéknak választotta 2000-ben.
Woody Allen akkori élettársának, Diane Keatonnak írta a filmet, akinek eredeti neve Diane Hall, innen származik a cím. A film kettőjük szerelmi történetéről szól, ami áttörés volt a rendező karrierjében, ezzel ugyanis bebizonyította, hogy művészete nem csak a “bohóckodásban”, az állandó viccelődésben merül ki. Ezt követő filmje, a Manhattan egy fekete-fehér romantikus vígjátékba oltott óda szülővárosához, New Yorkhoz.
Tisztelgés az európai szerzők előtt
Amikor 10 kedvenc filmjéről kérdezték, szinte kizárólag az európai szerzői film legnagyobb alakjai, Fellini, Bergman, Bunuel alkotásait említette. A 80-as években készült filmjeiben hatásuk jól látható, a Csillagporos emlékek Fellini Nyolc és fél című filmje előtt tiszteleg. Mindkét film főhőse egy rendező, aki képtelen elkészíteni legújabb filmjét, azonban míg Fellininél az egzisztencialista világlátás a jellemző, Woody Allen ebben az esetben is humorral közelít a témához.
Nagy tisztelője a svéd rendezőnek, Ingmar Bergmannak is, kedvenc filmjei tőle A nap vége, A hetedik pecsét és a Persona. Ezeknek néhány beállítása tisztelgésként visszaköszön 80-as években készült filmjeiben, mint a Kairó bíbor rózsája, a Hannah és nővérei vagy A rádió aranykora, melyek a rendező legmélyebb, drámai, ugyanakkor finom humorral átszőtt filmjei.
A humorista
Az 50-es évek második felében a legnézettebb tv show-k gegcsapatának volt tagja, szövegeket írt többek között Richard Pryornak, Bill Cosbynak és Bob Hope-nak. Ebben az időszakban saját bevallása szerint napi 15 órát töltött írással, a reggeli után éjjelig írt, napközben csak kávét ivott és tett egy rövid sétát.
1960-ban került sor első saját fellépésre egy manhattani klubban. Kilógott a sorból a többi humorista közül, a színpadon ugyanis saját magát adta, nem vett fel kitalált személyiséget, nem volt harsány, nem volt tipikus showman alkat. A rá jellemző intellektuális humort művelte, ami nem mindig talált értő fülekre a közönség soraiban. A többi stand upostól eltérően nem foglalkozott közéleti-politikai kérdésekkel, inkább saját magáról beszélt, valamint olyan univerzális témákról, mint a vallás, a szerelem és a halál.
Fanyar humorú írásaiból több könyv is megjelent, mint a Na, ennyit erről és a Tollatlan jószág, a Mellékhatásokban pedig a The New Yorkerben közölt írásai olvashatók.
1935.12.1 – 0