1872
Szeptember 23-án született Ecséden, Magyarországon.
1890
Gyógyszerészgyakornok volt Gyöngyösön.
1895
Gyógyszerész oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen.
1901
Megvásárolta a Sashoz címzett patikát.
1907
Kőbányán felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat.
1912
Szabadalmaztatták a kalmopyrint.
1942
Megfosztották vezérigazgatói tisztségétől.
1944
December 30-án Budapesten a nyilasok a Dunába lőtték.
[link=e290107e-c73a-11e9-bf1f-0cc47ae28d76] Bächer Iván – Kalmopyrin [/link]
A macskák beszerzése nemcsak költséges, hanem körülményes is volt?
A gyógyszerek hatásvizsgálatának elvégzéséhez 1917-ben állatházat építettek és több tucat állatot tartottak a telephelyen. A folyamatos munkához csak a macskautánpótlás okozott gondot, ezért Richter kénytelen volt macskákat vásárolni. A gyár kapujára kifüggesztett „Macskát veszünk!”-felirat kizárólag az eladó saját macskájára vonatkozott. Hiába. A környék gyerekei válogatás nélkül hordták a macskákat. Átadásukkor esküdöztek, hogy azok a saját macskáik, de rövidesen jöttek a nénikék, hogy eltűnt az ő kedves cicájuk. Így a macskák beszerzése nemcsak költséges, hanem körülményes is volt.
Példaértékű volt jótékonysága?
A II. világháború alatt Richter Gedeon számos értékes gyógyszeradománnyal segítette a betegek gyógyítását. Ezért több elismerésben részesült a Vöröskereszttől és más nemzetközi karitatív szervezetektől. Kiemelkedő esemény volt Angelo Rotta pápai nuncius személyes látogatása a gyárában 1943. július 9-én. Az érsek Richter Gedeonnak a pápa köszönetét tolmácsolta a háború folyamán tanúsított áldozatkészségéért. A jeles eseményt a gyár falán márványtáblán is megörökítették, de ezt később „nemkívánatos klerikális megnyilvánulásnak” minősítették – és összetörték.
Nem tudta elhagyni gyárát és hazáját?
Richter Gedeon a német megszállás után még elmenekülhetett volna az országból. 1944 júniusában a Nemzetközi Vöröskereszttől Svájcba szóló menlevelet kapott. Nem használta ki ezt a lehetőséget, nem tudta elhagyni a gyárát, a hazáját. Hitte, neki nem történhet bántódása, mivel egész életét a betegek gyógyításának szentelte. A mexikói leányvállalat vezetője, Winkler István 1944 utolsó hónapjaiban tudta meg, hogy a Richter házaspár még Budapesten van. Kimenekítésükre 35.000 svájci frankot utalt át Genfbe a menlevélhez szükséges papírok, engedélyek megszerzéséhez. De ekkor már késő volt.
Pályaválasztásában szerepet játszott szülei korai halála is?
Richter Gedeon az Engel családban nevelkedtek Gyöngyösön. Születése után árvaságra jutott. Édesanyja gyermekágyi lázban, apja egy évvel később kolerában meghalt. A város híres ferencesrendi gimnáziumának tanulójaként bejárása volt a rendház könyvtárába, ahol gazdag gyűjteményre lelt orvosi és gyógyszerészeti könyvekből, a legújabb kiadványoktól az ősnyomtatványokig. Ez a környezet és szülei korai halála, akik olyan betegségben haltak meg, amelyet rövid idő múlva már gyógyítani lehetett, meghatározta pályafutását.
Ő volt az első, aki megkapta az év történelmi üzletembere emlékdíjat?
A Menedzserek Országos Szövetsége 2010-től évente megemlékezik azokról a múltbéli történelmi jelentőségű magyar vállalatvezetőkről, üzletemberekről, akiknek tevékenysége, társadalmi-gazdasági hatása ma is érezhető. Elsőként Richter Gedeon kapta meg Az év történelmi üzletembere emlékdíjat. Richter Gedeon történelmi üzenete: innováció című tudományos ülésen idézték fel alakját, jelentőségét. „Újító ember volt, aki hitt a munka, a folyamatos kutatás, fejlesztés és innováció erejében, a tisztességes versenyben és mindenekelőtt a magyar szellem erejében”.
Sas patika
Richter Gedeon Nyugat-Európai tanulmányútjáról visszatérve 1901-ben családi örökségből megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán lévő Sas Patikát. Ez lett az a hely, ahol a magyar gyógyszeripar története elkezdődött. A gyógyszertár alagsorában egy biológiai preparatív és egy vegyészeti kísérleti laboratóriumot hozott létre. Engedélyt kapott a vágóhídnál juhok pajzsmirigyének, és sertések petefészkének gyűjtéséhez. Állati szervekből különféle organoterápiás hormonkészítmények, valamint erősítő szerek előállításába és forgalmazásába kezdett. A gyógyszertár termékválasztékának bővülése szükségessé tette a gyártási eljárások, készítmények szabadalmi védelmét is. Már 1902-ben kiadott egy rendszeresen megjelenő szakmai tájékoztatót Pharmakotherapiai Értesítő címen, melyet ingyenesen terjesztett az orvosok között. Tudományos alapossággal ismertette készítményei terápiás hatását ezek kipróbálása, rendelése és propagálása érdekében. A növekvő forgalom szükségessé tette a termelés ipari méretű bővítését, ezért Richter Gedeon 1906-ban elhatározta, hogy gyógyszergyárat alapít.
Richter Gedeon vegyészeti gyár
Richter Gedeon megvásárolt Kőbányán egy telket és egy éven belül felépítette gyárát. Ezzel lefektette a modern magyar gyógyszeripar alapjait. A „patikagyár” 1907 szeptemberében kezdte meg a termelést. A gyárat hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon. Termékei sikeresen szerepeltek az 1911-ben megrendezett első magyar gyógyszerészeti kiállításon. Az I. világháború kitörésekor a gyárnak már 24 gyógyszerszabadalma volt. A gyógyszerek fejlesztése során szerzett tapasztalatok tették lehetővé, hogy Richter később nemzetközi szinten is versenyképes minőségben hozta forgalomba hormonkészítményeit. Első külföldi képviseletét 1908-ban nyitotta meg Olaszországban. A Richter-gyár termékei 1912-től megjelentek Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban és Ázsiában. Az egyre szaporodó külföldi egyezmények oly mértékben növelték a cég tekintélyét, hogy Richter Gedeon családi részvénytársasággá alakította át egyéni vállalkozását.
Családi részvénytársaság
Richter Gedeon hatékony exporttervet dolgozott ki, világhálózat kiépítését határozta el. Az 1920-as években megszervezte az első hazai ipari biológiai laboratóriumot, ahol a nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben előállította az első szintetikus ösztrogént. A háború kitöréséig a Richter gyár-termékei 12 aranyérmet szereztek a nemzetközi kiállításokon. Az Európába irányuló export növelését különböző gyógyszer-behozatali korlátozások, államközi szerződések fékezték, ezért Richter főként a tengerentúli piacok meghódítását tűzte ki célul. 1924-32 között több mint 50 Richter-képviselet létesült. Az 1930-as években pedig az importellenes intézkedések kivédése érdekében a gyár leányvállalatokat alapított, többek között Angliában, Mexikóban, Lengyelországban és Brazíliában. Ezekben a gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás folyt. A II. világháború kitörésével szükséggazdálkodást hirdettek, 1939-ben a vállalatot hadiüzemmé nyilvánították. Elengedhetetlenné vált a nyersanyagok hazai előállítása. 1939-44 között 30 új készítmény került forgalomba. 1943-tól kezdve alapanyaghiány miatt a termelés fokozatosan csökkent, majd 1944 végén leállt.
Organoterápiás készítmények és gyógyszerek
Az organoterápiás gyógyszerekkel az emberi szervezet hiánybetegségeit lehet gyógyítani állati szervek hatóanyagainak, enzimjeinek felhasználásával. Richter külföldi tanulmányútján figyelt fel a kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre. Hírnevét az első organoterápiás készítménye, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatot (adrenalint) tartalmazó Tonogen suprarenale hozta meg. Még ebben az évben két másik, belső elválasztású hormont tartalmazó szert is előállított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovariumot. Az 1921-ben felfedezett, sertés-, illetve szarvasmarha-hasnyálmirigyből előállított inzulin üzemszerű termelése hazánkban elsőként a Richterben indult el, és 1944-ig folyamatos volt. Az inzulingyártás meghatározó szerepet játszott a gyár termelési kultúrájának fejlődésében. Az 1930-as évek második felében a Richter Rt. már elhúzódó hatású inzulint is gyártott. A Richter-inzulin minősége megegyezett a legszínvonalasabb külföldi készítményekével.
Növénykémiai valamint szintetikus készítmények és gyógyszerek
A Richter-gyár termelési profilja egyre bővült. Megszerezte számos növényi kivonat gyártási eljárását, és együttműködési szerződéseket kötött növénykémiai készítmények forgalomba hozatalára. Az első, forgalomba került növénykémiai készítmény az Adigan, a gyapjas gyűszűvirág levelének tisztított kivonata volt, majd ezt követte az Ergam, az első anyarozs alkaloidokat tartalmazó készítmény. A szulfonamid készítmények felfedezésének hatására a harmincas évek végén a Richterben is látványosan fejlődött a szintetikus kutatás. Számos új külföldi gyógyszer gyártási eljárását is kidolgozták és elkezdődött a szteroidok kutatása. A Richter-gyár első szintetikus szabadalma az acetil-szalicilsav litiumsójának előállítása volt. 1912-ben előállította az első tisztított digitáliszkivonatot, az Adigant. Richter első szintetikus készítménye nem gyógyszer, hanem az 1911-ben forgalomba került Hyperol hatékony fertőtlenítő tabletta volt. A Hyperol az I. világháborúban a Monarchia hadseregének alapfelszereléséhez tartozott.
1872.9.23 – 1944.12.30